Lakásvételezés előtt állunk. Budapesten régi polgári lakásokat nézünk meg első sorban, aminek vastag falai, körfolyosója van és lehetőleg gázzal legyen fűtve. Már két hónapja...
Már induláskor láttuk, hogy 10 millió környékén egyik lakással sem váltjuk meg a világot, 9!-88 m2 közöttieket lehet találni. Igen, Kedves Olvasó, 9 m2-es lakás is van, szoba, benne a konyha és a folyosón a mellékhelyiség és a fürdő, ami természetesen közös használatban van. Belmagasságról csak annyit, hogy 2,7 és 6 méter közöttiek vannak. A kisebbeknél én azt éreztem, hogy nyom a plafon és bármikor leszakadhat – persze stabilan állt – a 6 méteres meg egyszerűen gigantikus, fűteni nagyon nehéz, értelmetlen (számomra).
Láttunk szoba-konyhásat, egybenyílósat, penészeset, recsegő parkettásat, de a legjobb, amin hangosan felnevettem, az a 13. kerületben volt. A lakásba a konyhába léptünk be, balra az első ajtó a kamra, továbbhaladva rögtön a következő ajtó a fürdőszoba WC kombó egy csappal megspékelve. A szépséghiba annyi, hogy a zuhanytálca konkrétan az ajtóban volt, tehát azt át kell lépni, hogy a wc-ig eljussunk.
Képzeljünk el egy szituációt egy fiktív személlyel, neve legyen Zakariás Béla. Zakariás Béla egy meleg nyári napon munkából hazatérve úgy dönt, hogy zuhanyozik egyet, lemosva ezáltal a város porát.
Kinyitja az ajtót, belép a zuhanytálcába, elkezd fürdeni. Béla a víz hatalma alá kerül, több percig mozdulatlanul áztatja magát. Mikor végez, kinyitja az ajtót, amiről természetesen csöpög a víz be a konyhába, a zuhanytálca mellett, az ajtó alatt is kifolyt egy-két liter, eláztatva ezzel a lakások legérzékenyebb pontjait, a sarkokat. Kimossa a fugát a taposó alól, alatta idővel penészes lesz, sőt még az sem kizárt, hogy az alsó szomszédnak is juttatunk egy kis nedvességet. Béla rövid úton a költözés mellett dönt, mert kiutálják a házból.
Az ingatlanos azt mondta, hogy helyezzük át a wc-t a kamra helyére. Mindez rendben lenne, de akkor a vizet is át kell oda vezetni, főleg akkor, ha nem vödörrel akarjuk leönteni a salakanyagokat. Egyébként a szobák szépek voltak, tágasak és nagyon jó volt a környék is.
Olyat is láttunk, ami 45 m2-es és csak két ablaka volt. Ebből az egyik az ajtó fölött volt, a másik a nappaliban. Az ajtó fölöttit árnyékolja a körfolyosó a felette lévő emeleten, a nappaliban pedig a szemközti ház és balról egy tűzfal. Nyáron este hét órakor már nagyon sötét volt, ennek ellenére azt mondták rá, hogy amíg le nem megy a nap, addig nem kell villanyt kapcsolni. Ennél a pontnál mondtam azt, hogy menjünk, mindent megtudtam.
Nagyon kirívó esettel nem találkoztunk, talán még érdekességnek elmondanám, hogy létezik belső kétszintes lakás is. Ez a 5-6 méter belmagasságú lakás, amire egy második szintet húztak, így 2,5-3 méter maradt mindegyik emeleten a magasság. Ezek sem rosszak, de sajnos amire azt mondtam, hogy jól néz ki, azt az előző este eladták. Sajnáltam, hogy nem láthattam.
Egy biztos, hogy Budapesten vannak a legérdekesebb elosztású lakások, némelyikben el sem tudtam volna képzelni egy életet, de mint minden, ez is ízlés dolga. Van akinek ez tetszik, van akinek az, mindenki válogasson kedvére. Egy tanács még a végére: ingatlanosnak a szavát mértékkel kell elhinni.
