Nagyon sok olyan emberrel találkozom, akik mindenben a sikert és a csillogást keresik, olyan emberek, akik ha nincsenek központi helyen, rosszul érzik magukat, végső esetben mély depresszióba zuhannak.

     Az embereknek van egy kialakult képük önmagukról, ami lehet jó, lehet rossz, vagy éppen a kettő között félúton. Ha az ember elfogadja magát úgy, ahogy van, az bizony látszik rajta, ha nem, akkor ezt az érzést el akarja nyomni, a külvilág felé olyannak mutatni magát, amilyen szeretne lenni, de a lelke mélyén mindig érzi, hogy ez egy ördögi kör, amiben lehet, hogy egy életre megreked. Erősnek akar látszani, de mikor nem látja senki, zokog a szégyentől és a kilátástalannak tűnő életétől. Ha valaki leplezetlenül megmondja neki, hogy mi is a valóság, egyből fut haza és dühöng, hogy nem beszélhetnek így vele és természetesen nem ő a hibás. A viselkedése elkezd átformálódni a barátai lemorzsolódnak, mindenki elfordul tőle, mert úgy érzik nem éri meg nekik vele foglalkozni. Vannak cimborái, akikkel egy-egy sört megiszik, akikkel átbulizik egy estét, de ennél többre nem jut a kapcsolatuk, majd ők is elvesznek. Csapongó életet él, mesterkélt ideológiákat gyárt magának, építi a saját kis burkát. Mindenki rossz, csak ő nem, ő látja tökéletesen a világot.

     Elfordul a társas kapcsolatoktól, elkezd a pénznek élni. Olyan dolgokba vág bele, amik egy idő után megbuknak, de ő nem érti miért. Kétségbeesésében az embereket kezdi el kikészíteni, olyan dolgokat hoz fel beszélgetés közben ami a másikra nem vet jó fényt, de ettől úgy érzi, hogy ő energiát nyert és a középpontba került.

     Minden megmozdulása arra megy ki, hogy a többiek elismerjék őt, és nem gondol bele, hogy a „szent cél” elérése érdekében hány emberen gázol keresztül.

     Sajnos ez egyre fiatalabb korban kezdődik el, és olyan apróságok miatt is kialakulhat, mint egy jobb telefon az osztálytársnál, jobb autó a másik szüleinek, vagy éppen egy szerelmi csalódás. Reményeim szerint a munkámmal hozzájárulhatok ahhoz, hogy ezek az emberek visszanyerjék régi énjüket és több év elteltével egy este, sörrel a kezében csak mosolyogjon ezeken a régen elfeledett érzéseken.