Mostanság munkakereséssel töltöm napjaimat, és mivel ez a harmadik hónap, hogy keresek valamit, amivel pénzhez jussak és a saját lábamra tudnék állni, gondoltam megért már egy poszt erről.

A múlt héten ülök jó hangulatban egy baromi érdektelen tanárral szemben statisztika órán - ami mellesleg 150 perc - mikor elkezd rezegni a zsebemben a telefonom. Nézem, hát egy budapesti szám. Na mondom, most szalasztok el egy állást, majd mikor az előadó 5 perc szünetet rendelt el, azonnal tárcsáztam a számot. Foglalt. Megint próbálom. Foglalt. Visszamentem az órára, de fél 5-kor lett vége, ezért azon a napon, már esélytelen volt a dolog. Másnap egyből felhívtam, ekkor egy csengő hangú HR-pina vette fel a kagylót, bemutatkoztam, majd egyből maga elé vette a papírját és darálta a szokásos marketing dumát. Francia kézben lévő cég, hitelfedezeti szolgáltatásokkal foglalkozik, 4-6-8 órában keresnek call centereseket. Előtte volt az önéletrajzom, de megkérdezte, hogy mit végeztem, milyen munkatapasztalatom van stb. Mindent elmondtam neki, ekkor közölte, hogy megbizonyosodott róla, hogy tényleg én vagyok az önéletrajz gazdája - ? -, majd jött egy figyelmeztetés. Önt kihangosítottuk, mert 3 HR menedzser ül még a teremben, akik bírálják a válaszaimat. Azonnal a bokámon folyt az előzőkben elfogyasztott tea egy jelentékeny része, majd felkészülési időt sem adva jöttek a kérdések. Milyen munkarendben szeretne dolgozni? A válaszom arra irányult, hogy a cég mennyire tolerálja, hogy levelezős munkarendben hallgatok. Mondták, hogy teljesen tolerálja a cég minden szakmai fejlődést, járnak oda napalisok, estisek, levelezősök. A munka annyi lett volna, hogy telefonon ügyintézzek az ügyfeleknek, ennyi. Fix fizetés, 100.000 körül nettó. Zsír. Majd néhány töksablon kérdés után mondták, hogy a "zsűri" egybehangzóan megszavazott, be kéne menni interjúra.

Másnap puccba vágtam magam, majd elindultam a második kerületbe. Nagyon hamar meg is találtam az irodaházat, volt még egy kis időm, körbenéztem a környéken. Szép látvány volt, az utca végén panoráma fogadott a parlamentre, a másik irányban a Moszkva tér nem éppen esztétikus látványa fogadott. Kis döbbenet után rászántam magam, hogy bemenjek, majd egy újabb HR-pina fogadott. Leültetett, elmondta, hogy értékesíteni kell(!) és az első három hónapban (a próbaidőn) csak jutalékot kapok, a negyedik hónaptól 30.000 körüli alapbért kapnék és erre jönne a jutalék. Mondtam, hogy sem a telefonban, sem az álláshirdetésben nem volt ilyneről szó. Azt mondta körbevezet, aztán dönthetek. Benéztem a leendő "irodámba". 15 ember, kb. 15 égyzetméteren dolgozott egy fejhallgatóba integrált mikrofonnal, úgy, hogy az asztalnál 40 centinként ültek az ügyintézők/értékesítők, fa fallal elválasztva. Monitor, billentyűzet és zéró intimszféra. Mondtam a HR-esnek, hogy felesleges a szerződéssel bajlódnia, én nem fogok itt dolgozni. Persze, persze megérti, nem mindenki szereti az ilyen munkakörülményeket. Borzongva eljöttem, elköszöntem az unott portás-sekurtititől, majd elmentem a helyszínről.

Ennyi.